Most vagy soha!

Ígértem, hogy a mostani bejegyzésben szó lesz arról a bizonyos hirtelen meghozott döntésünkről. Sokáig vacilláltunk, hogy legyen vagy sem, belefér a keretbe vagy sem.

Amiről szó van, az nem más, mint a hővissszanyerős szellőztető rendszer. Ugyebár kishazánkban csak most, az újépítésű házakkal kapcsolatos változtatások óta lett igen népszerű. Mivel jól szigetelt házunk lesz a felújítás végére, így mi sem szerettünk volna abba a hibába esni, hogy egy hermetikusan lezárt dobozt hozzunk létre magunknak. Bár nincs konkrét, fix költségvetésünk a felújításról, mégis már az eleje óta nagyon megfontoltan, mindent bőségesen túlárazva számolunk. Azonban ebben az esetben a sokadik milliós kiadásról beszélünk. Mindenben úgy döntöttünk, hogy inkább legyen drágább, de az bizony álmaink csaptelepe/burkolata vagy bármi. Inkább áldozzunk rá többet most, mintsem öt év múlva cserélni kelljen, mert már nem tetszik, vagy rosszabb esetben tönkremegy.

A szellőztető rendszer vitathatatlanul javítja az ember komfortérzetét. Egy kisvárosban, - ahol sajnos még mindig akadnak, akik mindennel is tüzelnek-, meg pláne. Arról nem is beszélve, hogy szellőztetéskor nem az utcát fűtjük. Hosszas mérlegelés után döntöttünk. A csövezés része nem annyira nagy költség, azonban utólag már kivitelezhetetlen lenne. Megbánni pedig nem szeretünk semmit, így már most megteremtjük a lehetőséget.

Idő szűkében voltunk, hiszen kövezett volna a villanykábelek lehúzása, azután pedig a gipszkartonok felrakása. Rengeteget olvastunk az egész lényegéről - mit, hova, miért-, videókat nézegettünk, abban a pár napban ezzel is álmodtunk. Végül két helyről kértünk csak(!) az anyagra árajánlatot, és konkrétan leesett az állunk. Egy újabb felkapott dolog, amit tripla haszonnal lehet eladni. Végül hosszas keresgélés után feleannyiért(!) sikerült megvennünk a rendszer kiépítéséhez szükséges anyagokat(megjegyzem, hogy egy az egyben ugyanaz)... Pár napon belül ki is szállították, így kezdődhetett a beépítés.

Fejben már minden megvolt, nyilván még a beszerzés előtt megterveztük (hol lesz befújás/elszívás, merre menjenek a csövek, hol lesz az osztó-gyűjtő stb.) A megmaradt egyetlen belső falat több helyen is vésnünk kellett a csövezéshez, de Férjnek sikerült gyönyörűen pont akkora kör alakú lyukakat csinálnia, hogy a cső éppen átférjen. Így csak a por volt nagy... A csövek a gerendákhoz hilti szalaggal lettek felfogatva. Tényleg nagyon fontos, hogy előre megtervezett legyen, hiszen ahol már 16 cső fut egymás mellett, ott mindennek el kell férnie, nem lehetnek keresztül-kasul. Ez azért is fontos, mert például nálunk fixen annyira lett lehozva az álmennyezet, hogy egy darab cső vastagsága elférjen. Az osztó-gyűjtő a gardróbba került, hiszen az amúgy is kicsi gépészetbe már nem fért volna be. Az egész szerkezet a géppel együtt egy szekrénybe lesz rejtve, így semmi sem fog belőle látszódni. Férj az osztó-gyűjtőnél össze dugdosta a dolgokat, és nagy vonalakban ennyi, kész is. Persze nem annyi időnkbe került, mint amilyen gyorsan ezt a bejegyzést bepötyögtem, de nem volt olyan vészes. Igazából nem kell hozzá sokévnyi szakmai tapasztalat. Nyilván, a konkrét gép telepítése már igényelni fog némi ismeretet illetve tapasztalatot, de nem hinném, hogy elakadunk majd. 

A szellőztetőgép megvásárlásával a felújítás befejezéséig még várunk. Meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok, lesz-e még váratlan kiadás. Az utólag kivitelezhetetlen része kész, a többi pedig várathat magára.

Ha nem akarsz lemaradni a bejegyzésekről, akkor iratkozz fel!        

Ha tetszett a bejegyzés, esetleg további képekre lennél kíváncsi, akkor az alábbi gombra kattintva követhetsz minket instagramon is!