A mínuszok sem akadályozhatták a munkát

Emlékszem, úgy vártuk már december végét! Végre szigorúan csak pihenünk az ünnepek alatt. A ház viszont magától nem készül el, mi pedig nem tudjuk meghazudtolni önmagunkat. Így történt hát, hogy két ünnep között, mikor már jól eltunyultunk, megelégeltük a semmittevést. Kipattantunk a pizsamánkból, és elmentünk a kis kockánkhoz.

A padlástérre szánt kőzetgyapotok hűségesen megvártak minket, mi pedig úgy döntöttünk, hogy végre a helyére rakjuk őket. Férj először a gerendák közé 10 cm vastag kőzetgyapotot terített le. Ezt követően keresztbe deszkákat rögzített, amik közé szintén 10 cm kőzetgyapot került. Erre keresztbe, kissé eltolva, - hogy mindhárom réteg tökéletesen fedje egymást- újból deszkákat rögzített, és újból következett közéjük a 10 cm kőzetgyapot. Így összesen 30 cm kőzetgyapot került felülre. Végül a tetejére újabb deszkák kerültek, amik segítségével a padlás fele (középtájt) le lett pallózva. Ez fontos volt, hiszen egy nem túl nagy házban minden helyet ki kell használni a tárolásra, főleg ameddig melléképület sincs.

Januárban újult erővel, az előző évről áthozott álmokkal indultunk. 2020 első hónapja rettentő hideg volt a fűtetlen házban, de mese nem volt, csinálni kellett. A soron következő feladat a teljesen új villanyhálózat megvalósítása volt. Amit csak lehetett mi csináltunk. Férj biztonságtechnikai mérnök, így a kettő nem áll túl messze egymástól, illetve van egy kedves villanyszerelő ismerősünk, aki bármiben szívesen segített. A villanyszerelést egyébként szándékosan hagytuk a vakolás utánra, hisz a salakblokk falat nem akartuk agyonvésni. A vakolat némely helyeken úgyis elég vastag, így sokkal könnyebb a kivitelezése. Férj a kölcsönkapott horonymaróval kivágta, én pedig - a minél gyorsabb haladás érdekében- közben neki is álltam kézi vésővel kivésni amit kell. Körfúrót szintén kaptunk, így a konnektorok/kapcsolók is pikk-pakk ki lettek vésve. 

Ezt követően az ígért november helyett ugyan csak januárban, de megérkezett a gipszkartonos is, és egy nap alatt feldobta a plafon szerkezetét. Férjjel ezután gyors ütemben begipszeltük a gégecsöveket, kötődobozokat, illetve a szerelvénydobozokat. Egy kis hősugárzót vittünk, ami csak annyit ért, hogy épphogy ne fagyjunk meg. Sokszor inkább a gipsz élvezte a melegét, hiszen a gyorsabb száradás miatt inkább oda tartottam.

Közben megérkezett a gázszerelő is, így végre felkerült a kondenzációs kazánunk(Vaillant ecoTEC Exclusive) és a 120l-es indirekt tárolónk. Ekkor már csak pár hét választott el minket a várva várt fűtéstől.

A következő bejegyzésben szó esik egy hirtelen  meghozott döntésünkről. Habár az utolsó pillanatokban, de sikerült megvalósítanunk . Tarts velünk továbbra is, ha kíváncsi vagy mi lehet az.

Ha nem akarsz lemaradni a bejegyzésekről, akkor iratkozz fel!       

Ha tetszett a bejegyzés, esetleg további képekre lennél kíváncsi, akkor az alábbi gombra kattintva követhetsz minket instagramon is!